18. rész

12 nap...ennyi telt el azóta mióta fel raktam a 17. részt. 1 díj, 4 komment. 17 bejegyzés. Hogy miért is írom le ezeket? A blog lehet be zár. Lehet befejezem. Már nem olvassátok annyian. Lassan elfogynak a feliratkozók. 3 feliratkozóm maradt. 12 nap kellett ahhoz, hogy a kötelező 3 komment össze jöjjön. Tudjátok az milyen sok idő 3 kommenthez? Rengeteg. Komolyan kezdek kételkedni már az írás tudásomban is. Ennyire szarul írok emberek? Mondjátok már meg. Vagy a unjátok mert akkor nem folytatom. Akkor nem ölök bele ennyi energiát akkor nem pocsékolom erre az időmet mert higgyétek el azt az időt amit a blogokra és rátok szánok mással is eltudnám ütni!
Jó olvasást.... kommentáljatok vagy bánom is én már.

_________________________________________________________________________________

Csodálatos pillanat volt. Harryt végre magaménak tudhattam. Minden végre remekül alakult. Vagy mégsem minden?
Hátra mentem a backstageba ahol Eleanor és Danielle volt.

- Sziasztok!- boldogan léptem oda hozzájuk.
Rám néztek majd elfordultak.
- Mi a baj?- lepődtem meg.
- Mi a baj? Ezt most komolyan kérded? Szó nélkül elmentél. Nem is kerestél minket. Azt hittük meghaltál. És még megkérded, hogy mi a baj?- förmedt rám Eleanor.

- Én sa..sajnálom.- hallgattam el.- Igazatok van. Nem kellett volna ezt tennem veletek.
- Mindenkit itt hagytál Darcy! A fiúkat, a foci csapatot, a sulit, a barátaidat, Londont. Zayn teljesen kiborult. Elvesztettük a bajnokságot. Harryt megkaptad de minden mást elveszítettél. Nem maradt semmid és senkid rajta kívül. Elvesztél Darcy. Egy senki lettél.- Eleanor szavai lesújtottak.

- Tudod a valódi okát, hogy miért nem jöttem vissza? -néztem szemeibe.
- Nem és nem is érdekel!- mondta ridegen.
- Amíg nem tudod a valódi okát addig ne is ítélkezz.- ezt már a fiúk is hallották.

- Szia Darcy!- ugrottak a nyakamba kivéve Zaynt. Néhány puszi után elengedtek oda álltam elé.
- Szia Zayn!- hajtottam le fejemet. Nem szólt semmit csak megölelt.
- Hiányoztál!- súgta fülembe.
- Te is nekem Zayn, te is nekem!- szorítottam magamhoz. Pár perccel később elengedett. Harry hátulról átkarolt és megpuszilgatott.

- Gyertek menjünk! Van miről beszélnünk!- mondta Louis és rám mosolygott.


***

Bementem a jó öreg kapun. Beléptem azon az ajtón, amint utoljára távoztam. Le ültem a jó öreg kanapéra.

- Mesélj Darcy!- mosolygott Niall.- Mit csináltál ebben az 1 évben?
- Hát... nagyjából az egészet a testemen kívül töltöttem.- mondtam.
A többiek nevetni kezdtek azt hitték viccnek szántam.
- Hogy-hogy vissza jöttél?- mosolygott Liam.
- Előbb is vissza jöttem volna.-hallgattam el.
- Miért nem tetted?- kérdezte Danielle. Végre megszólalt.
- 3 nap után akartam vissza jönni, de mikor elhagytam Londont. Volt egy balesetem. Kómába estem. 1 hónappal ezelőtt ébredtem fel. 3 hétig megfigyelés alatt voltam. 4 nappal ezelőtt engedtek ki a kórházból. Az üveg szilánkok szét vágták a karomat, lábamat, az egész testemet. Ezért nem jöttem vissza Eleanor!- szegeztem  rá tekintetemet.

- Sajnálom, nem tudtam!- hajtotta le fejét.
- De most már jól vagy?- kérdezte Zayn aggódóan.
- Igen Zayn!- nyomta egy puszit arcára.
- Na én már nem is kapok?- kérdezte Harold.
- Dehogy nem!- mosolyogtam és nyomtam egy puszit szájára.
- Sajnálom Darcy!- ölelt magához Danielle.

Eleanor felállt és kiment a konyhába. Haragszik rám. Megértem. De azért eléggé fájt tőle amiket a fejemhez vágott.
- Felmegyünk?-kérdezte Harry.
- Felmehetünk!-mosolyogtam.
- Lejöttök még?- kérdezte Zayn.
- Nem hiszem!- mondtam.
- Akkor jó éjszakát szép álmokat Darcy!- nyomott arcomra két puszit és megölelt.
- Neked is Zayn! Szép álmokat!- meg csókoltam puha arcát és megöleltem.

17.rész Miattam!

Mindenki hallgatott. Szemébe könnyeket láttam. Megsajnáltam... ez hihetetlen egy pillanatra sem tudok erős maradni vele szembe.

- Se...semmit sem tudsz!-  fojtotta el könnyeit.- Sosem hitegettelek..... Tudod milyen nehéz volt úgy.. olyan ridegen a szemedbe néznem??- hangja fájdalommal teli volt.- Mert...én még mindig szeretlek!- arcán lefolyt egy könnycsepp..

Harry sírt... Harry most először sírt valaki miatt... Miattam. Harry kiment az ajtón és én csak néztem, hogy hogyan távozik el.....

- Mit tettem!...- bámultam magam elé.

Zokogtam..... nem tudtam mit tegyek...azt mondta szeret... Szeret!!

- Harry!!- szaladtam utána ahogy csak tudtam. 

Nem tudtam hova vagy merre  megyek. Csak rohantam és rohantam. Az ég már sötétedett... Harryt nem találtam.

Megálltam az út közepén. Nem zavart ki lát és ki nem. Csak felnéztem az égre. Mély levegőt vettem és torkom szakadtából ordítottam : 

- Én is szeretlek Harry!!!- üvöltöttem.

Szomorúan, megtört szívvel vissza mentem a többiekhez.

- Elment....- csak ennyit mondtam.

- Mi de hova?-rohamoztak meg a többiek.

Csak bólogatni tudtam, hogy nem tudom.

....2 héttel később....

A Rész további részében ezt a dalt hallgassátok és, ha leállt indítsátok újra. 

köszön, Dóri

Harry még mindig nem jelentkezett. Zayn újra össze jött Perrievel.... Liam és Danielle túl vannak egy szakításon.... Eleanor és Louis együtt átvészelték a nehéz időket mikor azzal vádolták Eleanort, hogy több személyiség... Niall randizgatni kezdett. Felmerült a többiekben, hogyha Harry nem jelentkezik hamarosan akkor az One Direction feloszlik. És velem mi van? Egyre többet sírok.. Harry hiánya felemészt. Nélküle minden olyan nehéz és fájdalmas. Nincs aki megvéd... a suliban mindenki bánt...  A rajongók megutáltak, szerintük Harry miattam ment el. Teljesen meg értem őket, hogy utálnak... Én is magamat. Most már tudom mit jelent, jelentett nekem Harry.... a VILÁGOT! AZ ÉLETET! Nélküle elveszettnek érzem magamat a világban. Nem maradhatok itt tovább... minden rá emlékeztet ... elkel hagyjam Londont!

...1 évvel később...

Pontosan 1 év telt el azóta mióta utoljára láttam Harryt... Rájöttem, hogy sosem fog elmúlni a hiánya csak megtanulok vele együtt élni. Eleanorral és Daniellel már nem tartom a kapcsolatot, ahogy Liammal, Niallal,Louissal és Zaynnel sem.Róluk is ő jut eszembe. Harry 1 hónap után ment vissza a fiúkhoz. Az One Direction egy kis szünet után újra egy bandává vált. A hírekből ítélve zökkenő mentesen ment az életük.... 

Míg az enyém meg állt. Egy eldugott kis városkában élek messze Londontól....

Minden egyes vágás a karomon egy-egy fájdalmat rejtenek melyek mögött egy össze tört szívű lány állt. 

Megfogattam, hogy soha többé nem megyek Londonba....de most utam mégis oda vezetett. 

4 órát utaztam. Mire a városba értem. Már sötétedett. Mélyen bele szippantottam a Londoni levegőbe... olyan volt mint régen. Szinte már elfelejtettem  ezt az illatot. Elmentem a parkba. Megpillantottam egy plakátot. 

One Direction Szabad téri koncert

kezdés: 20:00

Vágyott rá a szívem, hogy megnézzem... de nem..

~Harry szemszöge~

Egy újabb üres koncert nélküle... De remélem ez a dal majd helyre hoz mindent.

- Sziasztok!- köszöntem a rajongóknak..- Először egy egyéni dallal kezdenék! Amit egy lánynak írtam. Ma van pontosan egy éve, hogy megszakadt a kapcsolatunk. A címe pedig Don't Let Me Go!

(indítsátok el)

Elkezdődött a zene. Hirtelen mint a mesében szét nyílt a közönség így egy utat hozva létre, elindult rajta egy lány. Nem hiszem el.. Darcy. Szemembe megjelentek a könnyek... 1 éve már.. mikor elment... hiánya töltötte be szívemet... Sosem szabadott volna aznap szakítanom vele..... Kezembe fogtam a mikrofont és lesétáltam a színpadról. Szeme ragyogott. Megláttam ragyogó mosolyát. Megállt előttem és félénken szemembe nézett. Láttam az előbukkanó könnyeket. Megfogtam kezét és úgy énekeltem tovább. A  zene elhalkult. Végig simítottam arcán. 

- Azt hittem sosem látlak viszont!- suttogtam.

- Én is....- hangja fájdalmakkal teli volt.

-Többet nem csalódsz bennem! Csak adj egy egy utolsó utolsó esélyt!- szemei csillogtak.

- Egy utolsó utolsót!- mosolygott

-Szánk hosszú idő után újra össze forrt. 1 éve már, hogy utoljára csókolt meg így. Hihetetlen de a  szomorúság mely betöltötte szívemet eltűnt egy pillanat alatt. Hosszú idők után újra boldog voltam.

- Hölgyeim is uraim! Ő itt Darcy Addington, a barátnőm!

16.rész

~Zayn szemszöge~

Nem tudom, hogy hogyan mondjam el Perrienek... Talán nem sértődik meg...

- Szia édes!!- mosolygott a felém futó szőke lány.
- Szia!- ültem le a padra.- Perrie beszélnünk kell.
- Uh, elég komoly vagy! Mi a gond?- ült le mellém.
-  Igen...- hallgattam el.- Perrie... nekem egy kis időre van szükségem...
- Mit akarsz ezzel mondani Zayn?- hallottam hangjában a félelmet.
- Tartsunk szünetet!- nyeltem egy nagyot.
- Darcy miatt... igaz?- hallottam, hogy sír. Nem mertem rá nézni.
- Mi? Darcy? Ő most hogy jön ide?- akadtam ki.
-  Hát, szingli, szép és elég jó a kapcsolatotok!!- mondta.
- Jaj, Perrie ne butáskodj!- öleltem át.- Ez a szünet ez azért kell mert kell egy kis idő! Tudod amivel újra fel tölthetem magam!- álltam fel.
- Értem, akkor én most megyek..próbánk lesz!- szipogott.
- Elvigyelek?- álltam fel én is.
- Nem most  sétálok!- mosolygott és elment.

Sajnáltam őt, de muszáj most egy kicsit egyedül lennem.




14 nap múlva


~Darcy szemszöge~


Múltak a napok. A mi kis  kapcsolatunk Harryvel már 3 hete tartott. Úgy éreztem eljött az ideje, hogy felvállaljuk. Még nem jártunk.. csak elakartam mondani a többieknek, hogy kavarunk.

- Szia Harry!- köszöntem a telefonban.
- Szia!- köszönt.
- Tudunk találkozni?- hangom boldog volt.
- Igen. 5 perc és ott vagyok!- válaszolt.
- Oké! Szia puszi!-  köszöntem el.
- Szia!- kinyomta a telefont.

Hm... ez különös volt. Mi baja van? Sima szia?? Semmi puszi vagy Darcy? Vagy amit általában szokott Bonnie?
Elkezdett rezegni a telefonom.

Itt vagyok a házatok előtt! Harry

Mi?? Eddig mindig csöngetett. És mi ez az sms?? Miért nem hív inkább? Ki mentem az ajtón és beültem a kocsiba.

- Szia!- nyomtam egy puszit arcára. Különös volt.... Ő nem adott nekem.- Harry minden rendben?- néztem rá furán.
- Szia! Nincs..- hallgatott el.- Darcy, ez így nem mehet tovább. Ez ami köztünk van.
- De miért?- szörnyen fáj amit mondott.- Elmondhatjuk a többieknek, ha ez a gond!
- Nem, nem ez a gond....-nem nézett a szemeimbe.- Folytassuk onnan, hogy barátok vagyunk!- nézett ki az ablakon.
- Harry..-  értetlenül ültem az autóban. Láttam, hogy nem ezt akarja.- Ezt más akarja így vagy önszántadból döntöttél így?
- Én akartam így.
-Nem, nem hiszem el!! Nézz a szemembe és úgy mond!- emeltem fel a hangomat.

Felém fordult. Tekintete sötét volt.
- Én akartam így!- hangja rideg volt. Szívem össze tört. Szeme már nem ragyogott mikor rám nézett.
- Így már minden világos! De arra jó voltam mi?- vágtam fejéhez.
- Darcy...- mondta ki nevemet.- Te is tudod, hogy ez nem igaz!
-Én már nem tudom mit higgyek Harry! Este a partyn találkozunk!- kiszálltam az autóból és ahogy tudtam bevágtam magam után.

Amint becsuktam az ajtómat sírnom kellett. De nem tettem.

- Ide tudsz jönni?- szóltam bele a telefonba.
- Már is indulok!- nyomta ki a telefont.

Megnéztem magamat a tükörben. Megtöröltem a szemem és lementem, hogy kinyissam az ajtót.
Liamat kellett volna hívjam, de nem őt hívtam. Hanem mást. Akivel az elmúlt néhány hétben mióta megismertük egymást elég jó lett a kapcsolatunk. Eljött az ideje, hogy elmondjam neki, mi is van köztem és Harry között. Vagyis volt.

- Zayn!- ugrottam a nyakába.
- Szervusz picur!- nyomott egy puszit arcomra.- Na mi a gond?-ültünk le a kanapéra.
- Elkel neked mondjak valamit!- törökülésbe helyeztem magamat.
- Hallgatlak!- mosolygott.
- Én együtt voltam..vagy is kavartam Harryvel titokban.- hajtottam le a fejem.
- Tudtam!- egy pillanatra mosoly ült ki arcára majd ismét komollyá vált.- Kavartál? Miért már nem?
- Honnan tudtad?- kérdeztem vissza
- Hát.. csak sejtettem!De folytasd!- utasított.
- Hát.... mikor ti elmentetek akkor jöttünk össze és azóta  voltunk így titokban.- hallgattam el.
- És történt más is csókon kívül?- kérdezte. Lejjebb szegeztem a fejem.- Mond, hogy nem!!
- Meg ujjazott!- préseltem ki fogaim közül a szavakat.
- Ahj, Darcy!- sóhajtott.

Azt vártam, hogy elítél. Ehelyett megölelt.

- Most miért nézel így rám?- kérdezte.
- Azt hittem, hogy elítélsz majd!- néztem rá.
- Jaj!! Én soha se ítéllek el!! Ezt jól vésd az agyadba!-ölelt megint át.
- És akkor most mi lesz?- tette kezét kezemre.
- A lányok üvegezni akarnak, hogy ott mondjam el Harrynek..de ezek után..- hallgattam el.
- Mondj engem!- mosolygott.
- Biztos? Nem lesz belőle baj?- néztem rá.
- Nem! Legalább féltékennyé teheted vele Harryt!- kacsintott. Kicsit elmosolyogtam magam.
- De mi van veled és Perrievel?- megint váltottam komolyra a szót.
- Semmi... Ebben a 2 hétben 4-szer beszéltem vele.- hallgatott.
- Sajnálom!- húztam a számat.
- Mit?- nevetett.- Tudod nem is zavar...- mosolygott.
- Mármint, hogy Perrievel ez a helyzet?- lepődtem meg.
- Egyáltalán nem izgat!  kicsit még érdekel...de azt hittem rosszabb lesz!- mesélte.

Közel hajoltam hozzá és nyomtam egy puszit arcára.

- Köszönök mindent Zayn!- mosolyogtam és felálltam.
- Most mit csinálsz?- nézett rám.
- Ebédet! Csak nem mész el üres gyomorral!- kacsintottam rá.
- Nana ezt én szoktam!- kacsintott.- Na jó,de csak neked engedem meg!!- ölelt át.- Segítek jó?
- Oké!- nyomtam puszit arcára.- Jó most már értem Perriet, hogy mért volt rám féltékeny!- pakoltam elő a főzéshez való dolgokat.
- Ha olyan buta, hogy féltékeny volt néhány puszira!- mosolygott.
- Néhány puszira?- incselkedtem.
- Ühüm!!- fogta meg derekamat.
- Ajjaj Zayn mit csinálsz?- nevettem.
- Magam sem tudom!- nyomta össze homlokunkat.


Mélyen bele néztem gyönyörű szép barna szemeibe. Ő a legjobb barátom. Mintha már 5 éve ismernénk egymást. De közelsége most még is ás volt.

- Zayn, most te leszel az a fiú akire féltékeny lesz Harry?- még mindig ugyan abban a helyzetben voltunk.
- Igen, miért?- hangja csábító volt.
- Megfog pukkadni!- nevettem és oldalba böktem.
- Azt mondod, hogy Harry féltékenykedhet miattam?- szemében megláttam az örömöt.
- Persze, helyesebb vagy mint az!- mosolyogtam rá.
- Darcy?- nyelt egyet.

Határozott léptekkel indult meg felém. Arcomat keze közé vette.  Feje közeledni kezdett, 5 centiméternél megállt. Sokáig elidőztünk így.

- Mire vársz Zayn?- suttogtam.
- Nem...nem merem megtenni!- hangja szakadozott volt.

Hirtelen Eleanor és Danielle belépett a nappaliba. Gyorsan elhúztuk a fejünket.

- Nocsak, nocsak hát itt meg mi történik?- hatalmas vigyor jelent meg arcukon.
-  Nem történt semmi mert megjöttetek!- mosolyogtam kedvesen.
- Öh, akkor érted jövök majd 5-re. Megfelel?- mosolygott rám Zayn.
- Tökéletes!- szemei elvarázsoltak.
- Sziasztok!- köszönt.

Nyomott egy puszit arcomra és elment.

- Magyarázatot követelek!- ültetett le Eleanor a kanapéra.
- Most akkor Harry vagy Zayn?- kérdezte Danielle.
- Zayn!- vágtam rá azonnal.
- Mi történt?- lepődtek meg.
- Sok...sok minden van amiről nem tudtok..- hallgattam el.- Legalábbis Harryvel kapcsolatban.
- Valamit nem mondtál el nekünk?- nézett rám Dan.
- Nem- hallgattam el.- De talán itt az ideje, hogy elmondjam. Sőt üvegezés közben fogom elmondani.
- Oké!- húzták a szájukat.- Úristen!! Darcy készülődj!!
- Miért mennyi az idő?- ugrottam fel.

- Fél óra és itt lesz Zayn!!- löktek be szobám ajtaján.
- Tessék ezt vedd fel! Nem inkább ezt!!- dobálták ki a ruháimat a szekrényből.
- El, felkötve vagy kiengedve?- kérdezte Dan.
- Mindjárt megnézzük melyik illik a ruhájához!- intézkedtek. Megszólalni se tudtam.- Legyen kiengedve neki és legyen oldalt egy fonat neki!- magyarázta Eleanor.
- Oké csinálom!-  elkezdett a hajam körül babrálni miközben felvettem a ruhát.- Nézd csak meg El!- utasította Danielle.
- Tökéletes!- mosolygott.- A Sminked következik!- hozták ki a fürdőből a szemceruzától kezdve a rúzsig.  Pár percre rá kész lettem.
- Várjatok még valami hiányzik!- felpattantam és a fürdőbe rohantam. Előkaptam azt a rúzst a szekrényből amit csak különleges alkalmakkor szoktam használni. Csöngettek.
- Itt van Zayn!- csillant fel a szemem. Még egyszer megnéztem magamat a tükörben és lementem.
- Hű!- mondták egyszerre a lányok.
- Gyönyörű vagy!- ölelt át Zayn.
- Köszönöm!- nyomtam egy puszit arcára.
- Ti is jöttök lányok?- nézett rájuk Malik.
- Nem, mi előbb elmegyünk még valahova!-mosolyogtak.- Na menjetek tubicáim!- lökött ki az ajtón Eleanor. Ránéztem Zaynre és elnevettük magunkat.
- Sétálunk?- mosolygott rám.
- Igen! Jó ötlet!- szemem ragyogott.- Harrynek mondtál valamit?- néztem rá.
- Ja, igen Harry...-hallgatott el.
- Mi az Zayn?- néztem rá.
- Szóval.. vitt magával valakit....- fordított maga felé.
- Kit?-  hangom nyugodt volt.
- Egy lányt....- hallgatott el.
- Oh, oké!- húztam meg a vállam.
- Nem is érdekel?- lepődött meg.

Ránéztem. Ujjainkat össze kulcsoltam és rámosolyogtam.

- Nem!-büszkén mondtam.

Csak mosolygott egyet és tovább mentünk. Jó idő volt. Ez nem jellemző Londonra. Hagytam, hogy a meleg szellő játsszon hajammal. Mikor megérkeztünk Zayn kinyitotta nekem az ajtót.  Megköszönés képen megpusziltam az arcát.

- Sziasztok!- köszöntem nagy hanggal.
- Darcy!!- ugrottak a nyakamba a fiúk.

Beültünk a nappaliba. A lányok is megéreztek. Csodás volt a hangulat. De aztán megjött Harry és az újdonsült barátnője. Nagy mell, ribis mozgás, 24 körüli lány. Persze ez kell Harynek.

- Sziasztok! Bemutatom nektek Jennát.- mosolygott Harry. Mindenki bemutatkozott neki. Nyávogós hang.

- Szia Liam vagyok!- mutatkozott be.
- Hm, elég helyes vagy én Jenna!- kacsintott.
- Szia Danielle vagyok Liam barátnője!- mutatkozott be.
- És én akkor hova szarjak aranyom?- rebegtette szempilláit.  Zayn lefogott mielőtt még fel rúgom.
- Szia én Zayn vagyok!- fogott vele kezet.
- Szervusz Zayn... milyen csábító ajkaid vannak- harapott bele szájába. Zaynt hagyd békén...
- Na mi van te nem köszönsz? Megvárod hogy én menjek oda ribikém?- fordult felém.
- Na jó nekem most lett elegem!!!-pattantam fel.- Elmondanád mit képzelsz magadról? Talán 5 perce lehetsz ebben a házban és máris sértegeted a legjobb barátnőimet rámozdulsz a fiúkra és még az én pasimra is? Mit képzelsz magadról?- kapkodtam a levegőt.- Azt hiszed Harry szeret? Hát tévedsz... ő nem tud senkit se szeretni! A melled miatt kellesz neki!! Levázolom szépen a helyzetet. Elcsábít.. ajándékokkal magához vonz. És mikor elhiteti veled, hogy szeret  beültet egy szép napon a kocsiba és megmondja rideg tekintettel, hogy vége!!- szemeimben össze gyűltek a könnyek.- Nem igaz Harry? Mond, hogy nem igaz!!- kiabáltam rá.
- Darcy...- hallgatott el.
- Na mi van Harry? Nem tudsz megszólalni? Fáj az igazság mi?- néztem a szemébe.- Amúgy hol van a másik ajándékom?? Tudod amit megígértél! Talán ez volt? Ott hagysz egy ilyenért?- mutatta rá. - Tudod azt hittem jobb az ízlésed- kacsintottam rá.- Nem tudod mit veszítettél Harry!- mondtam nyugodt  hang..- Tudod  van aki megbecsül!- álltam oda Zayn mellé és megfogtam kezét.

- Sajnálom!- éreztem hangjában a megbánást.
- Hát még én Harry, hát még én!- ridegen néztem szemeibe....

15.rész

- Búj az asztal alá!!- löktem be Harryt.
- Most komoly?- nézett rám.
- Igen!

Gyorsan rádobtam az asztal terítőt az asztalra és a pult felé fordultam.

- Szia Darcy!- öleltek meg a lányok.- Csináltál reggelit?-kikerekedett szemekkel néztek rám.
- Ő..aha- ültünk le az asztalhoz.
- Na mesélj mi volt tegnap?-mosolyogtak.
- Hát, este a házunk előtt megtámadtak engem.......- halkultam el.
- Mi? De jól vagy?- rontottak rám.
- Igen!! Harrynek köszönhetően.- mosolyogtam.
- Harry?- néztek rám.
- Igen, épp egy buliba készült mikor látta, hogy segítségre szorulok és hát mondjuk úgy, hogy eléggé megviselté vált a férfi...- nyeltem egy nagyot mikor Harry a lábamhoz ért.
- Hú akkor jókor volt jó időben!- mosolyogtak.- Amúgy mi van köztetek?
- Semmi... szimpla barátság!-  mozgolódni kezdtem mikor Harry ujjai felszaladtak a combomat fedő pólóm alatt.
- Aha, azért mért annyira végig téged... meg azért csillog a szemed mikor ránézel!- kuncogott Eleanor.- Valld be, hogy tetszik!
- Tetszeni tetszik!- nevettem.-Még jó, hogy! De ezt szerintem ő is tudja- tetem kezére kezemet az asztal alatt.
- Hát akkor? Miért nem jártok?- nézett rám Dan.
- Mi?.....Hát....mert...izéé....mert csak barátok vagyunk!- dadogtam.
- Most ki ne találd nekem, hogy amíg mi nem voltunk otthon nem törtét semmi köztetek!- húzogatta szemöldökét El.
- Hát, de, ha egy szer semmi se volt!- Harry eléggé nyugtalan volt ott lent az asztal alatt.
- Khm.. és mit csinálnál, ha csak úgy előttünk lesmárolna téged?- rebegtette  szempilláit Danielle.
- Olyat meg nem tenne.- néztem rájuk.
Harryről beszélünk Darcy!- közölte velem Eleanor.- Egyáltalán mi tetszik neked Harryben?- nézett rám.
- Hát....úgy...muszáj pont most Harryről beszélnünk?- kerültem ki a kérdést.
- Igen!! Mert mostanában vele foglalkozol csak! És szeretnénk tudni miért!- nézett rám Dan.
- Jó akkor elmondom! A csillogó zöld szeme. A gödröcskéi a mosolya. A kockás hasa!-nyeltem egyet.- És a formás feneke!- nevettem el magamat a végén. A lányok furán néztek rám.- Ja meg persze a rakoncátlan fürtjei.-  álmodoztam. Teljesen elfelejtettem az asztal alatt bujkáló fiút.
- Darcy.....Harry szeme csak akkor csillog, ha rád néz!!- mosolyogtak.- De várjunk csak... honnan tudod, hogy formás a feneke?Ruhán keresztül elég nehéz megállapítani!- kacsintottak.
- Fogás alapján jó!- mosolyogtam. Baszki elszóltam magam.- Úgy értettem....a veszekedésünk előtt......akkor tudakoltam meg!!-  persze Harry rögtön tudta, hogy ez a megállapítás tegnap történt.
- Jó most az egyszer kivágtad magadat!!- nevettek.- Indulunk a fiúkhoz nem jössz?- nézett rám.
- De majd megyek! Csak majd felhívom Haroldot, hogy jöjjön értem!-  bele csípett a combomba a név miatt.
- Oké!- mosolyogtak és elindultak.

Harry kibújt az asztal alól.

- A Csillogó zöld szeme! A Mosolya a gödröcskéi! Jaj és a haja!! És a kockás hasa! És az a formás feneke!- nyomott a pulthoz. Rátette kezét derekamra.- Ennyire ellenállhatatlan vagyok számodra?- kacsintott.
- Nem akartam kimondani!! Ők akarták!- tetem kezeimet mellkasára.- Neked sosem mondtam volna el mert a végén még nő az egoizmusod!!- kacsintottam vissza.
- Igen? Talán azért is odáig vagy?- csábított el.
- Ühüm!- egyre inkább csak ara tudtam gondolni, hogy szája ismét az enyémhez tapadjon.

Először csak súrolta számat, majd elmosolyodott. Nyomott egy apró puszit számra és elhúzódott.

- Ne szórakozz!- szóltam rá.
- Még el kell vigyelek nem emlékszel?- kacsintott.- Ezt vedd büntetésnek mert lefogtad a kezemet az asztal alatt.
Jól van Harold!- nevette.- Akkor a játék elkezdődött.- felfutottam a szobámba bezártam az ajtót és elkészülődtem. Negyed óra múlva lementem. - Indulhatunk?- néztem rá.
- Igen! De várj előtte!- közelebb lépett hozzám és megcsókolt. Végre!VÉGRE!VÉGRE! Annyira vágytam már a csókjára egyszerűen hihetetlenűl, felemelő érzés volt.- Bűn tudatom volt, mert akkor nem csókoltalak meg!- ölelt át.


~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~



- Sziasztok! léptünk be az ajtón.
- Psszt! Gyertek már kezdődik a film!- jött ki Eleanor Louis szobájából.

Felmentünk. Rá feküdtem az ágyra. Mellém Harry. Eleanor rám tette a lábait. Lou Ekeanorra feküdt. Liam, Danielle a földön. Zayn és Perrie a kanapén.
Harry vállán volt a fejem miközben néztük a filmet. Elkezdtem a halásznadrágjából kilógó térdét simogatni, míg ő vállamat simogatta. Pár perc múlva már combját simogattam. félénken mellkasom felé nyúlt keze és  ott simogatott. Gyorsan elvette kezét mikor Perrie körbe nézett. Ráfeküdtem Harry hasára és tovább simogattam. Kezeim feljebb csúsztak és éreztem ahogy férfiassága dudorodik.
- Adj egy párnát Harry!- szólt oda Louis.
- De az kell!- mondta.
- Add ide!- könyörgött. Oda adta neki.
- Várj Lou, ez igy kényelmes neked Darcy?- nézett rám. bólintottam és jobban Harry hasára feküdtem.
Tovább simogattam térdét... és ismét egyre feljebb haladtam. férfiassága már kemény volt. Keze ismét mellkasomon volt. Majd becsúszott a trikóm alá és megfogta mellemet. Liam oda nézett, de nem vette észre. Én már szinte aludtam Harry hasán. Jobb kezével a jobb vállamat simogatta. Meg fogtam kezét és össze kulcsoltuk. mikor Zayn oda nézett, kivette kezét trikóm alól és vállamat simogatta. Majd elaludtam......