14.rész

~Eleanor szemszöge~

- Louis merre vagy?- kiabáltam a sötét üres parkban.

Hangokat hallottam az ösvény nyugati részéről. 

- Louis ez nem vicces!- kezdtem félni.- Félek!!

Hirtelen ki lett világítva az út lámpákkal. Követni kezdtem a fénnyel jelölt sétányt. A végén találtam egy asztalt. Piros, fehér kockás volt. Gyertyával a közepén. Két pohár, bor és spagetti. Elmosolyodtam szemembe könnyek gyűltek össze.

- Na tetszik?- szólalt meg az ismerős hang a hátam mögül.

- Louis ez...ez egyszerűen gyönyörű!!-  ugrottam a nyakába. - Ez miért csináltad?- húzta ki a székemet majd leültünk. 

- Az az igazság..., hogy Eleanor én  ezt miattad csináltam.- mosolygott.

- Miattam?- kérdeztem.- Valami fontos dologról szerettél volna velem beszélni!- szemem csillogott.

- Igen, elszeretnék neked mondani  valamit.- váltotta komolyra a szót.

- Hallgatlak.- arcomról lefagyott a mosoly.

- Eleanor  tudod Harry nagyon akarta, hogy találkozzunk. Igazából én kértem, hogy hozzon össze nekünk egy találkát. És mikor megjelentél a házunkban Darcyval és Daniellevel akkor pillangók röpködtek a gyomromban melegség töltötte el a szívemet. Elég volt egy pillantásod és .... és én azt hiszem... sőt biztos vagyok benne, hogy szeretlek!! Kérlek légy a barátnőm!

~ Danielle szemszöge~

- Zayn merre van Liam?- néztem páromra miközben vacsorát csinált nekünk.
- Elment Perrievel valami bálba! De valószínűleg valami pörgősebb buliról lehet szó!- bontotta ki a pezsgőt.

Leültem a kanapéra és vártam, hogy Liam jöjjön. Kis idő múltán helyet foglalt mellettem. Kezembe adta a pezsgővel teli poharat.

- Igyunk.....- hallgattam el.
- Igyunk kettőnkre!- közelebb hajolt és nyomott egy puszit ajkamra.
- Benne vagyok!- kortyoltam bele az alkohollal dúsított folyadékba.

A pezsgőzés végeztével magához húzott és össze bújva néztünk valami filmet. Liam karjaiban feküdve egy fajta biztonsági érzetet táplált közelségének megnyugtató tudata. Halk szuszogása most is édes volt. Kezdett álomba szenderülni, nekem se kellett már sok, hogy elaludjak.


~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

~Harry szemszöge~

Reggel mikor felkeltem Darcy még mindig aludt. Nem mertem megmozdulni mert féltem, hogy felébred. Így csak néztem angyali arcát. Még alvás közben is gyönyörű. Szempillái gyönyörű szép hosszúak voltak. Haja kócosan is puha és selymes volt.

- Ne nézz már!- szólalt meg csukott szemmel reggeli hangon.

- Tegnap te is néztél! Alig tudtam elaludni tőle!- vágtam vissza rekedtes hangomon.

- Hát ahhoz képest gyorsan elaludtál!- kuncogott fel.

- Mi most veszekszünk?- néztem le rá.

- Nem! Vagyis, de....- hallgatott el. - De nem akarok!

- Én se!-  mosolyogtam.- Békítő puszi?- néztem rá.

Feljebb kúszott és nyomott egy puszit számra. Örülök, hogy eltudtam feledtetni vele a tegnapi napot. De még mindig zavar az, hogy valaki a nyílt utcán este rátámadott. Biztos vagyok benne, hogy már régóta figyelheti.

- Kérsz reggelit?-  nyújtózkodott.

- Igen.- ültem fel mellé.

- Akkor csinálj magadnak!- nevetett.

- Igen? Jól van!- neki vágtam egy puha párnát( persze nem erősen épp, hogy meglegyintette)

- Csak vicceltem!- mosolygott rám.

- De, én meg csinálok tojásrántottát, hogy elismerd, hogy finomat csinálok!- ölembe ültettem.

Nyomtam szájára egykét csókot majd vetettem felé egy perverz mosolyt.

- Hé, Harry tudom, hogy mire gondolsz,de, ha eljár a kezed neked véged!- nevetett, ugyan is rájött, hogy bugyija kivillant pólója alól.

- De, én..

- Nem!- tette ujját számra.- Ne hazudj! Ismerem már ezt a nézésedet!- nyomott egy puszit számra.

- Na akkor menjünk tojás rántottát csinálni!- felálltunk és lementünk a konyhába. 

A tűzhelynél épp etettem Darcyt mikor nyílt a bejárati ajtó.

- Szia, Darcy! Megjöttünk!- kiabáltak a lányok az előszobában.

Rám nézett segélykérően. Fogalmam sincs, hogy mit tegyünk......

13.rész

Rá néztem Harryre. Össze ráncolt szemöldökkel felálltam és Liam után mentem. Bementünk a házba és le ültünk a kanapéra.

- Szóval- kezdte el.- Ha Harryvel ezt titokban akarjátok tartani akkor ne ilyen feltűnően.
Teljesen lefagytam amikor meghallottam, hogy mit mondott.
- De...
- Ne! Ne is próbáld letagadni láttalak titeket!- nézett komolyan.

Magam elé bámultam. Nem tudtam mit mondani.

- De, ne aggódj tőlem nem fogják megtudni!- mosolygott.
- Uh, köszönöm Liam!- öleltem meg.

kicsit megnyugodtam mikor újra a vidám Liamat láttam és  nem a komolyat.

- Ugye tudod, hogy nagyon megijesztettél?- mentünk ki az ajtón.
- Miért?- nézett meglepődötten.
- Mert eléggé komoly voltál!- mosolyogtam.
- Akkor bocsi!- nevetett.- De amit mondtam, azt tudasd Harryvel is!
- Mindenképpen!- mentünk vissza többiekhez.

Leültem az asztalhoz és megpróbáltam Harry tekintetét kerülni. Az étkezés további részét némán töltöttem. Éreztem magamon Harry tekintetét. Mikor felállt mindenki az asztaltól, bementünk a lányokkal elmosogatni.

- Lányok mikor indulunk?- kérdeztem meg tőlük mikor Harry belépett az ajtón. Alig bírtam ki, hogy ne nézzek rá.
- Ő, az a helyzet Darcy, hogy mi, mi ma nem megyünk haza!- mondta Danielle.- Jobb lenne, ha te is itt maradnál!
- Harryvel úgy is kibékültetek aludhatnál nála.- mosolygott Harryre El.
- Nem, én haza megyek!- mosolyogtam.

Elköszöntem mindenkitől. Harrynek csak annyit mondtam, hogy szia.
Már majdnem otthon voltam mikor halk lépteket hallottam a hátam mögött. Gyorsabbra vettem az iramot. Sajnos nem elég gyorsra. A házunk előtt el kapta csuklómat. Megpróbáltam sikítani, de befogta számat. Kezemmel erősen belevágtam hasába. Meg se érezte. Mikor zsebébe nyúlt elengedte számat.

- Harry!! Harry segíts!!- ordítoztam mintha ő itt lenne.
- Hallgass te hülye picsa!- szólalt meg mély hangon.

Valaki megragadta hátulról a vállát és a földre terítette. Hallani lehetett ahogy ökle az arcának csapódott. Azt hittem megöli. Megpróbáltam megállítani, mikor rám nézett. Harry volt az. Ezalatt az idő alatt a titokzatos ember elmenekült.

- Nincs semmi bajod?- ölelt meg.
- N-nincs.-dadogtam
- Biztos?- nézett szemembe.
Csak bólogattam.

~Harry szemszöge~

Mikor belenéztem Darcy szemébe rémültséget és zavarodottságot láttam szemeibe.

- Gyere menjünk be a házba.- fogtam meg kezét

Darcy nagyon furcsa volt. Persze, ez érthető is, hisz az előbb támadtak rá a nyílt utcán. De miután Liammal beszélt azóta elég furcsa. Leültettem a kanapéra és csináltam neki egy bögre forró teát.

~ Darcy szemszöge~

Magam elé bámulva ültem a díványon. Harry leült mellém és a kezembe nyomta a teát.

- Kö-köszönöm!- dadogtam.
Teljesen lesokkolt állapotban voltam. Harry...Harry hogy tudott ilyen gyorsan és a semmiből ott teremni?
- Darcy! Biztos minden rendben?- nézett rám.
- Nincs...Nincs semmi sincs rendben  Harry!- förmedtem rá.- Az előbb majdnem elraboltak. Te majd nem megölted azt a férfit!- sírtam el magamat.
- Gyere ide!- ölelt magához.
- Harry, te..., hogy termettél ott ilyen hirtelen?- néztem fel rá.
- Én... én már egy ideje követlek téged... persze tisztes távolból!- mentegetőzött.
- Követsz?- nyeltem egy nagyot.
- Igen, mióta a közeledbe mindig láttam egy fekete ruhás gyanús alakot.- hallgatott el.- Darcy... én azt hiszem, nagyon féltelek téged!- beszélt szaggatottan.
- Köszönöm!- nyomtam egy puszit arcára.- De azért kicsit megijedtem mikor majdnem megöltem a fickót.- bújtam hozzá.
- Azt kellett volna tegyem! De, legalább megtudtalak menteni!- éreztem hangjában az indulatot.
- Harry, ne mondj ilyeneket!
- De, ha belegondolok, hogy mit csinált volna veled az a szemét....
- De nem csinált semmit mert itt voltál!- mosolyogtam rá.
- Darcy...- hallgatott el.- Mit beszéltetek Liammal, hogy ilyen fura voltál velem?- szomorkodott.
- Liam tudja. Meglátott minket a medencében. Mondtam, hogy túl feltűnő vagy!
- Tudja?- kerekedett ki szeme.- Jól van na! Legközelebb inkább ne jelenj meg előttem bikiniben!- durcáskodott.
- Miért talán nem szeretnéd?- haraptam bele számba.
- Azt nem mondtam!- kacsintott.
- Azt mindjárt gondoltam!- csókoltam meg.
- Várj! Ezét voltál ilyen?- szakította félbe csókunkat.
- Igen, el sem tudod képzelni milyen nehéz volt nem rád néznem!- pirultam el.
- Igen? Ilyen ellenállhatatlan vagyok?- mozgatta szemöldökét.
- Ühüm!- csókoltam meg.

Csókunk egészen az emeleten lévő szobámig tartott. Leült az ágyra míg én elrendeztem a szobát. Hoztam plusz ágy neműt. Elmosolyodott rajta. Tudta, hogy innen nem megy ma már sehova. Gyorsan elmentem lezuhanyozni. Felvettem egy csipkés rövid nadrágot, egy átlátszó felsőt és a fekete melltartómat. Vissza mentem a szobámba. Harry egy kéjenc vigyort ejtett felém és arcát fogva elterült az ágyon. Bizonyám Haroldkám szenvedni fogsz.

- Általában a megmentőknek jutalom jár, nem büntetés!- próbálta tekintetét másfele terelni.
- És kimondta, hogy nem kapsz jutalmat?- néztem rá.
- Kapok?- tágra nyílt szemekkel nézett fel rám.
- Ühüm!- ültem rá lovagló ülésben.

Miközben nyakát csókolgattam, övével bajlódtam.

- Darcy, ne most!- állította meg kezemet. Kérdően néztem rá.- Nem akarlak sürgetni!

De én viszont most akarom. Inkább csak bólintottam egyet, hogy oké. De, ha belegondolok tényleg igaz van. Minek sürgessük a dolgokat? Majd mindent a maga idejében.

- Attól még itt alszol igaz?-néztem rá boci szemekkel.
- Igen, persze!- mosolygott majd meg csókolt.

Elkezdtem levenni Harryről a nadrágot.
- Darcy!- nézett rám.
- Mi van nem bízol bennem?
- De, csak..
- Csak?
- Mindegy!- mosolygott.

Folytattam dolgomat. Óvatosan kibújtattam pólójából és megcsókoltam. Leszálltam róla és lefeküdtem az ágyamban. Harry felemelte a takarót és betakart minket. Ahhoz képest, hogy a takaróm nagyon meleg szokott lenni, eléggé fáztam. Jobban magamra húztam az ágyneműt, de nem segített.

- Fázol?- nézett rám csillogó zöld szemeivel.
- Egy kicsit.- mondtam halkan.

Közel húzott magához és karjaiban tartott. Teste melege átjárta az enyémet. Hatalmas kezei védelmezően tartottak. A mellette eltörpülő karommal át karoltam derekát. Sokkal jobban éreztem magamat. Míg így tartott, úgy éreztem a világon a lehető összes olyan dologtól, embertől megvédene aki/ami csak fájdalmat okozna nekem vagy bántana. Gyengéd érzés fogott el, mikor orommal belélegeztem mámorító Gucci parfümjének illatát. Teljesen elolvadok tőle. Azt hiszem szerelmes lettem..................

12.rész

- Szóval a másik ajándékod...........- hallgatott el.- Az még titok!- jelent meg arcán egy idióta mosoly.

- Mond már el!- könyörögtem neki.

- Nem!- érintette meg mutató ujjával az orrom hegyét.

- Jó akkor ne mond el!!- durcáskodtam.

- Nem fogom!

- Jó!

- Oké!

-Jó!- ültem le a kanapéra.- Most már elmondod?- nevettem.

- Nem!- ült le mellém.

Beletettem ölébe lábaimat és elfeküdtem a kanapén. 

- Úristen Darcy!- fogta meg bal bokámat.- Mi történt, hogy így bedagadt?- nézet szomorúan szemembe.

- Csak foci!

- De akkor is! Mi történt?- aggódott.

- Semmi, csak a bajnokságon voltunk és volt ott egy hatalmas, rendesen kigyúrt CSAJ és mikor közelről minden erejével belerúgott a labdába, nem volt elég időm ahhoz, hogy odaérjek a lábammal, így a bokámnak csapódott.

- És történt vele valami vagy csak megzúzódott?- még mindig aggódott.

- Hát a szalagomon van egy kis szakadás.- közöltem vele nyugodtan.

- Mi??-- még jobban kiakadt.- Miért nem műtik meg?- érdeklődött.

- Mert, nem szabad. Ha megműtik többet nem focizhatok és akkor oda az esélyem, hogy megkapom-e az ösztöndíjat.

- A foci fontosabb neked mint az egészséged?- tágra nyílt szemekkel figyelt. Csak bólintottam egyet.- Várj!- felállt és kiment a fürdőbe. Később valami dobozzal tért vissza. Mikor letekerte a fedelét láttam, hogy valami krém van benne.

- Ez mi?- néztem rá.

- Kenőcs! Enyhíti a fájdalmadat és csökkenti a gyulladást.- szinte mint, ha egy orvos mondta volna.

- Harry nekem nem fáj a bokám!

- Láttam, hogy szoktál sántítani.- vett ki egy jókora adagot a dobozból. Rákente a lábamra, miközben felszisszentettem.- Ja, tényleg nem fáj!- jegyezte meg cinikusan.

Hagytam, hogy bekenje lábamat. Finom kezeivel megmasszírozta. 

- Harry? Te mikor lettél ennyire törődő?- nevettem.

- Miért nem tetszik?

- De, csak olyan fura még!- mosolyogtam. - De sokkal jobban szeretem ezt a Harryt, mint aki....

- Tudom, ne is folytasd. De ezt a Harryt te váltod ki belőlem!-- mosolygott.

- Jaj, de aranyos vagy!

- Akkor kapok is egy puszit, csak mert aranyos vagyok igaz?- tartotta felém arcát.

- Persze!- mosolyogtam és mikor szám közelített arca felé, fejét elfordította és száját csókoltam meg.- Na ez nem ért!- nevettem.

- Nekem tetszett!- kacsintott.

Közel hajoltam hozzá és megcsókoltam újra. Kezét derekamra helyezve húzott magához közelebb. Karommal körbe fontam nyakát. Óvatosan elfektetett a kanapén és lágy csókokkal hintette be, nyakamat. Egyik kezével a fenekembe markolt miközben felnyögtem. Egy elégedett vigyor jelent meg arcán. Másik keze fel csúszott a pólóm alá. Kicsit megemelt és kikapcsolta melltartómat. Felkapott az ölébe és felvitt a lépcsőn a szobájába. Óvatosan lefektetett az ágyra. Lábaimmal átkulcsoltam derekát. Levettem pólóját. 

- Megjöttünk! Hiányoztunk?-  ordítottak lentről. 

- A picsába!- szitkozódott Harry. Ezen elmosolyodtam. 
- Gyere, menjünk le.- nyomtam egy puszit szájára. Harry felvett egy pólót és lementünk.

Mikor lementünk a lépcsőn mindenkinek egy elégedett mosoly jelent meg az arcán.

- Talán megzavartunk valamit?- kérdezte Louis perverz mosollyal.
- Nem!- mondtam miközben Harry azt mondta igen.
- Ő, oké!- nevettek.
- És hiányoztunk?- kérdezte Niall.
- Igen!- mondtam, Harry  azt mondta nem.
- Harry nagyon harapós kedvedben vagy!, biztos megzavartunk valamit!- kacsintott rám Zayn.
- Darcy te itt aludtál?- nézett rám Eleanor.
- De csak aludtam!- mentegetőztem
- Hé gyerekek mit keres az asztalon a kenőcsöm?- jött ki Liam.
- Ja hát Harry bekente a bokámat, hogy enyhítse a fájdalmamat.- mosolyogtam a hátam mögött lévő fiúra.
- Harry te mikor lettél ennyire gondoskodó?- nézte rá a fiúk.
- Miért kérdezi ezt mindenki?- háborodott fel.
- Én is meg kérdeztem tőle!- mosolyogtam rájuk. 

Kimentünk a kertbe. Én Niallal beszélgettem. Elmondta, hogy milyen szomorú filmet nézett és hogy a csaj meghal   benne. Belevigyorogtam a képébe, mert Harry mikor elment mellettünk bele csípett a fenekembe. Szegény Niall már majd nem sír erre meg bele vigyorgok a szemébe. Senki se látta, hogy Harry mit csinált.

- Jaj Niall, ne sírj!- öleltem meg.
- De ez olyan szomorú volt!- szipogott a vállam fölött.
- Darcy segítesz kihozni a tányérokat?- kérdezte Perrie.
- Persze!- mosolyogtam. 

Pár perc múlva kijöttünk Perrievel bikiniben. Ránéztem Harryre aki elég feltűnően végig mért. Letettem a tányérokat az asztalra és oda mentem a lányokhoz. 

- Miről sugdolóztok?- néztem rájuk.
- Hát, hogy Harry elég rendesen végig mért.- nevettek a lányok.
- Tényleg? ÉN nem vettem észre.- hazudtam.
- Ti most együtt vagytok?- tért a lényegre Perrie.
- Nem!- mosolyogtam.
Igazat mondtam hisz nem beszéltük még meg ezt az egészet... sőt megállapodtunk, hogy titokba tartjuk.

- Bocsánat  lányok, de elrabolhatom tőletek a barátnőtöket egy percre?- szólalt meg Harry a hátam mögül.
- Hát, persze!- mosolyogtak.

Harry megfordult és elindult követni kezdtem. Bementünk a konyhába.

- Louissék megkértek, hogy vigyünk ki nekik salátát.- mosolygott.
- Tényleg megkértek vagy csak kettesben akartál maradni velem?- vettem ki a hűtőből a salátát a répát a hagymát a már előre elkészített gyros húst. A szekrényből kivettem egy hatalmas nagy tálat.
- Mind kettő!- nevetett. 
A pult előtt állva tettem bele a saláta leveleket a tálba. Harry mögém állt és rátette kezeit derekamra. 
Így voltunk míg el nem készítettem a salátát. Az ajtó felé indultam mikor vissza húzott.
-  Várj!- fogta meg kezemet. Kutya szemekkel nézett rám. Tudtam, hogy mit akar.
- Tessék ezzel kibírod egy ideig!- nyomtam egy puszit arcára.
- De csak egy ideig!- mosolygott. 

Kimentünk a többiekhez. Leraktam az asztalra a salátát. A lányok azonnal megrohamoztak.

- Mi történt?- támadtak le.
- Semmi csináltam salátát.-mosolyogtam.
- Ennyi?- nézett rám Eleanor.
- Igen! Segítenem kellett neki.

A lányokkal beszélgettünk még egy picit.
- Hé Darcy igaz, hogy Harry csinálta a salátát?- kiabált Louis. Harry bólogatott a háta mögött.
- Nem!-nevetem.
- Nem-e?- futott felém Hazza. 
Felkapott és a medence felé futott. Bele ugrott velem együtt. Míg a víz alatt voltunk nyomott egy csókot számra. 
Pár másodperc után 7 csobbanást hallottunk. Feljöttünk a víz alól.

- Miért voltatok lent ilyen sokáig?- néztek gyanakvóan a többiek.
- Mert...- segélykérően néztem Harryre.
- Mert lehúztam a víz aljára.- rögtönzött.
- Amúgy ti mikor békültetek ki? - mosolygott Liam.
- Tegnap!- vágtuk rá egyszerre. 

Harry kezei a combomon voltak. Próbáltam észre vétlenül levenni, de inkább nem próbálkoztam.

- A hús!- kiabált fel Niall és hiper sebességgel száguldozott a nyárs felé. A többiek segítettek neki. Megfordultam és ránéztem Harryre. Kezei fenekemre csúsztak.

- Ugye tudod, hogy majd nem lebuktunk!- néztem fel rá.
- Igen, de csak majdnem!- csókolt meg.
- Gyere menjünk mi is segíteni! - próbáltam kiszabadulni fogásából.
- Hova sietsz?-  nézett le rám. 
- Harry észre fognak venni!
- Nyugi!
- Harry! Majd kiengesztellek valahogy csak gyere!
- Oké!- kacsintott


Leültünk Harryvel az asztalhoz a többiekhez. 
- Mit csináltatok ti ennyi ideig a medencében?- nézett ránk Danielle.

Az asztal alatt meg rúgtam Harryt.

- Én még bementem inni és Harry meg várt.- mosolyogtam.
- Ennyi ideig ittál?- lepődött meg Louis.
- Harry még telefonált is!- rögtönöztem.

- Darcy beszélhetnénk?- kérdezte Liam és felállt az asztaltól......

11.rész

Összetörtnek, becsapottnak és reménytelennek éreztem magamat. Mindenki csak bele rúgni tud az emberbe.
Megint, megint átvágtak. Nem volt elég már az, hogy ugyan az a fiú ötödikben majd hetedikben is átvágott?
Akkor nagyon mélyponton voltam. Vágdostam magamat. De most nem lesz így! Nem fogom még egy emberért kikészíteni magamat!! Feküdjek levele? Aztán miért? Hogy én is egy legyek a sok közül??
Felejtse el! Majd akkor történik meg ha, én akarom. Elakarom felejteni. Elakarok mindenkit felejteni.
- Darcy bejöhetünk?- szólalt meg két ismerős hang az ajtó másik oldaláról. Nem szóltam semmit csak elmentem az ajtómellöl és bejöttek.- Ne foglalkozz velük!- öleltek át.
- Mármint kikkel?- értetlenkedtem.
- Te még nem tudod?- lepődtek meg.- Az egész iskola arról beszél, hogy...- hallgattak el.
- Hogy??-  néztem fel. - Mondjátok már!
- Ezt inkább jobb ha, nem tudod..
Nem szóltam semmit.. nem hiszem, hogy képes lettem volna egy újabb idióta pletykát elviselni.
Érdekes módon Eleanor és Louis kapcsolatáról nem írtak semmit....
Danielle és Liam kapcsolatáról sem.
Miért olyan nagy szám, hogy ha, neki van valami a kapcsolatával? Az One Direction 5 különböző emberből áll. Nem pedig 5 Harry Stylesből!!
- Ilyenkor mi zajlat le a fejében?- súgta oda Danielle Eleanornak. Megforgattam szemeimet.- Szerintem adnod kéne Harrynek még egy esélyt.
- Nem tudom, hogy lenne-e elég erőm beszélni vele.- törölgettem szemeimet.
- Lesz!- vágták rá egyszerre.
- Jó, de azt se tudom, hogy mikor találkozunk. És az meg tök gáz lenne, ha ezek után felhívnám, hogy: Szia Harry beszélni szeretnék tudunk találkozni?-  forgattam szemeimet.
- Ma megyünk hozzájuk és te is eljössz velünk majd ott beszélsz vele!- mondta Eleanor.

***


- Darcy, készen vagy már?- kiabáltak a konyhából a lányok.
- Egy pillanat!- megnéztem még egyszer magamat a tükörben és lementem a lépcsőn.
A lányok tátott szájjal néztek végig rajtam.
- Csodálatos vagy!- ugrott a nyakamba El.
- Biztos, hogy Harryvel kibékültök, persze, ha nem ájul el mikor meglát!- kacsintott Danielle.

***

~ One Direction Ház ~

- Lányok ez nekem nem megy!-fordultam vissza az ajtóból.

- Dehogy nem!- löktek be. - Sziasztok fiúk megjöttünk!

Síri csönd......Hol lehetnek? Felmentem Harry szobájába. Nem volt sehol senki. Lementem, a lányok se voltak sehol. Bementem a nappaliba, itt sincs senki. Kezdtem kicsit megijedni. Felmentem még egyszer Hazza szobájába. Akkor lépett ki egy szál törülközőben a fürdőszobából. Meglepődve bámult rám.
-Szia Harry!- törtem meg a csendet.
- Heló. Hát te?- törölgette fürtjeit.
- Beszélnünk kell.- most először néztem újra zöld szemeibe.
- Tényleg? Vagyis igen.- ült le az ágyra.-  Figyelj Darcy, ne haragudj!
- Te ne haragudj! Nem lett volna szabad olyanokat a fejedhez vágnom!-ültem le mellé.
- De mind ez nem történik meg, ha én nem kérek tőled ilyet.
- Jó, de, ha én nem nevezem hülyeségnek a kapcsolatunkat, akkor te nem mondasz ilyet. - érveltem.
- De, ha nem féltékenykedtem volna akkor ez az egész nem történik meg.- makacskodott.
- De, ha...- gondolkoztam.- Ez nem ér, nem jut eszembe semmi.- fontam karba a kezemet.

- Darcy, kezdjünk mindent elölről.- nézett rám komolyan.
- Harry, nem kezdhetjük elölről!- néztem rá.
- Miért nem?- tekintete elszomorodott.
- Mert én a csóktól akarom folytatni!- tettem kezemet kezére.

Újra mosolyogni kezdett, gödröcskéi újra megjelentek arcán. Szeme ragyogni kezdett.

- Benne vagyok!- közeledni kezdett felém.

Közelebb húzott magához. Egyik kezemet mellkasára tettem,a másikat göndör fürtjei közé csúsztattam. Még egyszer rám pillantott, majd megcsókolt. Szorosan tartott magához. Csupasz felső teste néhol még vizes volt.

- Darcy, nem foglak sürgetni! Akkor fog megtörténni amikor te akarod. De, ha nem velem akarod én azt is megértem.- beszélt.
- Harry! Jobb embert ehhez a dologhoz nem is tudnék elképzelni, csak téged!
- De hát azt mondtad...
- Tudom jól mit mondtam! De azt egy percig sem gondoltam komolyan! Én azt akarom, hogy te vedd el!- ültem vele szembe az ölében.
- Köszönöm, hogy nekem adod!- csókolt meg.
- Amúgy hol vannak a többiek?- kérdeztem.
- Elmentek valahova azt hiszem 2 nap múlva jönnek haza.
- De hát a lányok...- csaptam egy nagyot fejemre.- Tudtam, hogy tervelnek valamit!- idegeskedtem.
- Nyugi! Ha ők nem csinálják most ezt! Akkor most mi sem lennénk itt.
- Tudom!- öleltem meg.- Szóval most 2 napig egyedül leszel ebben a hatalmas házban?- vetettem felé egy perverz mosolyt.
- Nem, nem leszek egyedül, mert te itt fogsz aludni nálam!- kacsintott.
- Azt hiszem ezzel nem ellenkezhettek!- csókoltam meg.

- Amúgy nagyon tetszik rajtad ez a ruha!!- mért végig.
- Tetszik?- nevettem.
- Igen, igen!! Nagyon is!- kacsintott.

Hirtelen felálltam Harry öléből és leszaladtam a nappaliba.

- Mi történt?- rohant le Hazza.
- Psszt! Hát nem hallom mit mond Spongebob!- pisszegtem le.

Halkan kuncogni kezdett és bement a konyhába. Később egy tál popcorn-nal tért vissza. Leült mellém és átkarolt.  Miután vége lett a Spongebobnak észre vettem, hogy elaludt. Lehoztam egy pokrócot, hozzá bújva, ráfeküdtem mellkasára és betakartam magunkat. Lágy szuszogása megnyugtató volt. Hihetetlen, hogy pár nappal ezelőtt a hátam közepére sem kívántam Harry-t, most meg már egymás karjaiban fekszünk a máskor mindig hangos zsibongó házban.

***

A napfény szúró sugaraira keltem fel. Szemem fájt még az erős fény miatt. Megpróbáltam felállni a kanapéról, de még az alvás alatt elgémberedett lábaim képtelenek voltak elbírni testsúlyomat. Beletúrtam hajamba, miközben végig néztem magamon. Valami megváltozott rajtam. De mi? Párszor még végig néztem magamon, mikor rájöttem, hogy Hazza pólója  (ami épp, hogy takarja fenekemet) volt rajtam. Félénken néztem be a pólóm alá. A megnyugvás érzése járta át testemet, mikor meggyőződtem, hogy  rajtam van a melltartóm. De jut eszembe Harry hol van? Kimentem a konyhába. Egy levelet találtam az asztalon a narancslével teli pohár alatt a tojásrántotta mellé kikészítve.

Jó reggelt édes....

Remélem jól aludtál! Ne haragudj, hogy nem tudtam ott lenni mikor felébredtél, de el kellett intézzek pár dolgot. Mielőtt megkérdeznéd, nem mondom el mi az a pár dolog. Legyen meglepetés;)) Hamarosan otthon vagyok. Addig is ezer millió trillió billió csók a szádra.

 Harry xx 

Elmosolyodtam az utolsó mondatán. Leültem az asztalhoz és megettem az általa készített ínycsiklandó reggelit. Elmosogattam majd az ablakban ülve figyeltem, hogy mikor parkol be a fekete Range Rover a kocsi felhajtóra. De nem jött. Szomorúan fordultam meg. Meglepődve álltam az előttem lévő hatalmas virágcsokor miatt. Arrébb hajtottam a gyönyörű szép rózsákat, hogy  felfedjem a mögöttük álló imádni való embert. Mosolya felvillant. Szemem ragyogott. Gödröcskéi megjelentek. Akaratlanul is elmosolyodtam. 

Nem volt szükség szavakra. Mind ketten tudtuk, hogy mit érzünk most ebben a pillanatban. Harry lerakta a dohányzó asztalra a rózsát. Azonnal nyakába ugrottam és megcsókoltam. A könnyem is ki folyott a meghatottság miatt. Soha senki nem lepett meg ilyennel. Sőt még ajándékot se kaptam egy fiútól sem.. Pedig több barátom is volt már. De mind tahó paraszt volt. De Harry... bár még nem a barátom, de egyszerűen elolvadok minden egyes pillantásától, érintésétől, csókjától, ölelésétől, szavától, testétől, lelkétől.......

- Megtaláltad a levelet?- ölelgetett.

- Igen! És most már tudom mi volt az a pár dolog!!- nyomtam egy puszit arcára. - Köszönöm!

- Ugyan! De még van egy dolog. - tette kezét combomra, majd egy könnyű mozdulttal ölébe tette lábaimat.

-  És mi az?- kíváncsiskodtam......

- Titok!- kacsintott.

- Harold! Ne szórakozz velem mond már!- tettem kezemet derekára.

- Oké, oké! Elmondom, ha nem szólítasz többet Haroldnak!- nevetett.

- Rendben!- mosolyogtam. 

- Szóval a másik ajándékod...........

10.rész

- És minek vár? Senki sem kíváncsi rá..- pakoltam össze a cuccaimat.
- Darcy tudom, hogy megbántott, de nem tudta, hogy te még az vagy.- mesélte Danielle.
- Tessék? Te elmondtad neki? Egyáltalán minek beszéltél vele?- kaptam fel a táskám.- Minek kell intézkedni helyettem?- csaptam be magam után az ajtót.

Próbáltam észrevétlenül elmenni az ajtónál álló fiú mellett. A földet nézve gyors tempóba sétáltam.

- Darcy kérlek várj!- kapta el csuklómat.
- Harry eressz el!- mondtam a fogamat össze préselve.
- Beszéljünk Darcy! Kérlek!- nem néztem szemébe mert tudtam, hogy akkor megint ő nyer.
- Minek Harry? Hisz már úgy is mindent tudsz! Nyugodtan meséld el a fiúknak!! Nem érdekel!!- tovább mentem.

Halottam lépteit ahogyan követnek.

- Darcy engem az nem érdekel!!- kiabált.- Én szeretlek! És örülök neki, hogy én vehetem el!- fogta meg a kezemet.
- Ebben csak annyit tévedtél, hogy nem te fogod!- néztem a szemébe.- Bárki jobb mint te!- sarkon fordultam és ott hagytam őt.

El sem hiszem! El sem hiszem Darcy, hogy a szemébe mondtad és nem váltott ki belőled semmit! örültem magamban. Egész úton ez járt a fejembe. Bár kicsit bántott, hogy ilyet vágtam hozzá, de nem baj ha, kicsit letöröm a szarvait. Engem nem fog olyan könnyen megkapni mint a többi ribancot. Sőt lehet, hogy meg se fog. Valószínűleg ezzel a két mondatommal eljátszottam nála az esélyemet.. Mindegy, majd csak lesz valahogy....
Hirtelen rezegni kezdett a zsebembe a telefonom.  Biztosan Harry vagy Danielle hív... Nincs kedvem most egyikőjükkel sem beszélni.
Haza mentem lepakoltam a cuccaimat lezuhanyoztam és bebújtam a pihe-puha ágyikómba.
Megnéztem a telefonomat. Nem hívást kaptam, hanem értesítőt. Beállítottam a telefonomat egy héttel ezelőtt, hogy jelezzen ha, valahol feltűnik a nevem vagy valamelyik képen szerepel. Érdekelt a cikk, úgy, hogy felmentem a laptopomról.

- MI????- akadtam ki.

Harry Styles "69"-es száma gyarapodott?

Friss híreink szerint, ma Darcy Addington (17)  a híres Brit fiú banda tagjával, Harry Stylessal(19)  látták. Ez számunkra már nem is lenne meglepő, de valószínűleg több is történt közöttük mint, néhány ártatlan csók. Reggel Darcy-t láttuk Harry Stlylessal amint kibámulnak az imént említett fiú ablakából. Később megkaptuk az új fejleményeket, mi szerint Darcy, Harrynél aludt. 
Úgy gondoltuk,  hogy sok mindent meg tudhatnánk még Darcyról így néhány fotóst rá állítottunk. A focipályán megjelenő párt veszekedni látták. Nem lehetett pontosan érteni mit mondanak, de Harry beszélni akart vele. Talán Harry Styles már is megcsalta újonnan szerzett barátnőjét?.......


- Nem vagyok a barátnője!!- őrjöngtem.
Nem is értem minek néztem meg hisz tudtam, hogy valami ilyesmire számíthatok.  Felmentem twittere. -402569??- elkerekedett szemekkel bámultam a követőim számát. Kaptam pár kedves  Tweetet is.
- De miért én vagyok a példa képe??Ezt nem értem..- kilépem és próbáltam aludni.

*Reggel 10:23...*

Csak bámultam kifelé az ablakon. Nem figyeltem órán. Amilyen szaporák voltak  a lefolyó esőcseppek az üvegen olyan gyorsak voltak az arcomon megjelenő könnycseppek is. Lehajtottam fejemet a padra és zokogni kezdtem hang nélkül. Oda állt mellém  a kémia tanár.

- Mi a probléma Darcy?- nézett rám megvető szemmel.
- Talán úgy látszik, hogy valami problémám lenne?- töröltem le a könnyeimet.
- Talán ma nem annál a Styles gyereknél aludtál?- gúnyos mosolyt intett felém.

Ez most komoly? Mindjárt beverek neki egyet!! Ez normális? Mi köze van hozzá? Most jól érzi magát?

- Nos Mrs. House! Én sem szoktam az ön magán életével törődni, így megkérném, hogy maga se törődjön az enyémmel! És ha annyira tudni szeretné akkor hamisak a cikkek!! Valóban ott aludtam nála de nem volt semmi!- ment fel bennem a pumpa.
- Tudja, nem is vagyok kíváncsi a szexuális életére Darcy kisasszony!-emelte fel az orrát.
- Én se arra, hogy, hogyan szellőzik az ön pi...nemi szerve!- válaszoltam kicsit hangosabban mikor belépett az igazgató.
Hát ez remek még csak ez hiányzott... Odajött hozzám és rácsapott az asztalra. Először gonoszan nézett majd őrülten.
- Kérnél alá írást a fiúktól a lányomnak?- visított.
- Persze! Az úgy jó ha, csak négy alá írást kap? Ugyan is Harry Stylessal nem állok szóba!- forgattam a szemeimet, hogy csak ez hiányzott.
- De hát nem a barátod?- kíváncsiskodott.
- Nem.-mondtam már idegesen.
- Akkor le se feküdtetek?- nézett rám.
- Nem!!- ordítottam.- Bassza már meg ez egy iskola nem vallatás!!- kirohantam a teremből mert pont csöngettek és elszaladtam a mosdóba.. bezártam magamra az ajtót és sírtam.....

9.rész

Sziasztok!
Bocsánat, hogy ilyen későn, de nem nagyon tudtam, hogy mit írjak! Remélem tetszik! 2 komi és kövi!:)

Tori xx

- Hé Darcy? Dary mi a baj?-ült le az ágyamra Danielle.
- Ha...Ha...Harry!-  bőgtem.
- Sst! Nyugi!!- ölelt magához.- Mit csinált?-  tartott karjaiban.
-Ha...Ha..rry....-  dadogni tudtam a sírástól.- Mi..min..den olyan szép volt..mi..miért kellett el...elrontania??- szorítottam Dan pólóját magamhoz.
- Bántott?
- Igen...- sírtam.
- Micsoda??- förmedt rám.
Rámutattam szívemre. Tudtam, hogy ezer millió darabra tört. Az a fiú tette ezt velem, akit olyan rövid idő alatt megszerettem, akit olyan rövid idő alatt a szívembe zártam. Az a fiú aki, azt ígérte nem, hogy nem játszik velem. Danielle adott nekem valami gyógyszert. Nem tudtam mi az, de reméltem, hogy fejfájás csillapító. Nem az volt....altató volt.  Szemem egyre jobban leakart csukódni. Majd elaludtam...

* Danielle szemszöge*

Majd megszakadt a szívem mikor megláttam Darcyt sírni. Sosem zokogott még ennyire. Nem tudom mit tett vele Harry, de a legjobb az lenne ha, elmennék hozzájuk. Megfogtam táskámat és küldtem egy sms-t Liamnak, hogy mindjárt ott vagyok. Párpercel később meg is érkeztem. Egyenesen Harry szobájába mentem. Bekopogtam. Nem szólt senki. Benyitottam, az ágyon feküdt.

- Szia Harry!- ültem le vele szembe.- Mi történt?- néztem rá.
- Mit érdekel?- kérdezte bunkón.
- Mit érdekel?- húztam fel magamat.- Azért érdekel mert a legjobb barátnőm csak fekszik az ágyban és sír! Csak annyit tud mondai, hogy Harry. Azért érdekel, mert még senki sem törte össze a szívét ennyire.
- Sír?- figyelt fel.
- Igen!- vettem lejjebb a hangomat.- Harry, kérlek mond el.
- Hát... megcsókoltam.. utána ő engem..... és mikor ismét olyan helyzetbe kerültünk akkor valami baja lett. Megkérdeztem tőle mi. És azt mondta, fél, hogy csak játszanék vele. Erre megsértődtem és mondta, hogy ne haragudjak. Erre megkérdeztem tőle, hogy bízik-e bennem. És csak hümmögött. Mondtam, hogy nem volt valami meggyőző. És megkérdezte, hogy mit csináljon, hogy elhiggyem bízik bennem. És azt mondtam, hogy feküdjön levelem.... Amire ő kiakadt. És elment.....- néhány helyen elérzékenyült.
- Harry! nem azért nem feküdt le veled mert nem akart!- néztem rá.
- Akkor miért nem?- nézett rám bambán.
- Mert még szűz!!- fogtam a fejemet.- Még nem volt senkije! Szerinted így akarja elveszíteni??- beszéltem hozzá halkabban.
- Darcy még? Még...- kikerekedett szemekkel nézett rám. Csak bólogattam.- Úristen mekkora egy barom vagyok!- fogta fejét.
- Ugye nem vársz ellen mondást?
- Most mit csináljak Dan?
- Hát... várj pár napot.. talán kettőt. És csak utána kérj tőle bocsánatot.- magyaráztam el neki.
- Miért nem most?
- Mert ha, most mész oda hozzá, akkor olyat mond amit nem is úgy gondol!- álltam fel.- Szia Harry! Mennem kell!- majd kisétáltam az ajtón. Liammal a lépcsőn találkoztam kaptam tőle egy puszit, de már siettem is haza mert hamarosan kezdődik a meccsük Darcyék-nak és nekem kell szurkolni.

* Eleanor szemszöge*


-Darcy igyekezz! Fél óra és kezdünk! Még oda kell érni!- nyitottam be a szobájába.- Darcy! Kelj fel!!- ugrottam mellé.
- Minek?- nyitotta ki szemét.. tiszta vörös volt.
- Foci! De mi a baj?- néztem rá.
- Majd elmesélem út közben.- mondta majd felhúzta kapus mezét.
töltött a kulacsába vizet, majd felkapta táskáját és elindultunk.
* Bemelegítésen*
- Hogy lehetett ekkora barom?- akadtam ki a futásközben.
- Neked tudnod kéne milyen. Te előbb ismerted!- nézte az ellenfelet.
- De én sosem tetszettem neki!-sípolt a bíró.

Darcy a kapuhoz futott. Felnéztem a nézőtérre. Ott voltak a fiúk. Még Harry is.

* Darcy szemszöge*

Felnéztem a néző térre.  5 fiún akadt meg a szemem. Ezek után képes még eljönni? Szánalmas. De most a meccsre kell koncentrálnom. Szükségem van arra az ösztöndíjra. Megpróbáltam a labdára  koncentrálni. De éreztem magamon Harry tekintetét.  Miközben elgondolkoztam, kaptam egy gólt.. majd még egyet.  Elegem lett. Mikor az edző időt kért oda álltam a néző térhez és elkezdtem ordítani.
- Meg tennéd, hogy nem nézel?? Idegesít! Nem tudok koncentrálni!- néztem fel a közönségre.

Vissza fordultam és az edzőhöz mentem.
- Mi a gond Darcy? Nem vagy ma a toppon.- Nézett rám Mr. Black.
- Sajnálom! Most már jobb leszek..ígérem!
- Remélem is! Na nyomás vissza kapuba.

Vissza futottam és felnéztem a közönségre. Harry elment. Nem láttam sehol. Hála istennek! Egyfolytában a labdára koncentráltam. Sikerült kivédeni az összes labdát ami felém jött. Megnyertük a meccset. Eleanor sok elismerést kapott és én is kaptam párat. De csak párat.. a két gól miatt.
- Örülök, hogy nem foglalkoztál Harryvel a meccs ideje alatt!- mosolygott rám Eleanor.
- Persze, hisz itt se volt miután rászóltam!- nevettem.
- De itt volt és még mindig itt van. Kint vár az ajtónál!- mondta Danielle.