14.rész

~Eleanor szemszöge~

- Louis merre vagy?- kiabáltam a sötét üres parkban.

Hangokat hallottam az ösvény nyugati részéről. 

- Louis ez nem vicces!- kezdtem félni.- Félek!!

Hirtelen ki lett világítva az út lámpákkal. Követni kezdtem a fénnyel jelölt sétányt. A végén találtam egy asztalt. Piros, fehér kockás volt. Gyertyával a közepén. Két pohár, bor és spagetti. Elmosolyodtam szemembe könnyek gyűltek össze.

- Na tetszik?- szólalt meg az ismerős hang a hátam mögül.

- Louis ez...ez egyszerűen gyönyörű!!-  ugrottam a nyakába. - Ez miért csináltad?- húzta ki a székemet majd leültünk. 

- Az az igazság..., hogy Eleanor én  ezt miattad csináltam.- mosolygott.

- Miattam?- kérdeztem.- Valami fontos dologról szerettél volna velem beszélni!- szemem csillogott.

- Igen, elszeretnék neked mondani  valamit.- váltotta komolyra a szót.

- Hallgatlak.- arcomról lefagyott a mosoly.

- Eleanor  tudod Harry nagyon akarta, hogy találkozzunk. Igazából én kértem, hogy hozzon össze nekünk egy találkát. És mikor megjelentél a házunkban Darcyval és Daniellevel akkor pillangók röpködtek a gyomromban melegség töltötte el a szívemet. Elég volt egy pillantásod és .... és én azt hiszem... sőt biztos vagyok benne, hogy szeretlek!! Kérlek légy a barátnőm!

~ Danielle szemszöge~

- Zayn merre van Liam?- néztem páromra miközben vacsorát csinált nekünk.
- Elment Perrievel valami bálba! De valószínűleg valami pörgősebb buliról lehet szó!- bontotta ki a pezsgőt.

Leültem a kanapéra és vártam, hogy Liam jöjjön. Kis idő múltán helyet foglalt mellettem. Kezembe adta a pezsgővel teli poharat.

- Igyunk.....- hallgattam el.
- Igyunk kettőnkre!- közelebb hajolt és nyomott egy puszit ajkamra.
- Benne vagyok!- kortyoltam bele az alkohollal dúsított folyadékba.

A pezsgőzés végeztével magához húzott és össze bújva néztünk valami filmet. Liam karjaiban feküdve egy fajta biztonsági érzetet táplált közelségének megnyugtató tudata. Halk szuszogása most is édes volt. Kezdett álomba szenderülni, nekem se kellett már sok, hogy elaludjak.


~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

~Harry szemszöge~

Reggel mikor felkeltem Darcy még mindig aludt. Nem mertem megmozdulni mert féltem, hogy felébred. Így csak néztem angyali arcát. Még alvás közben is gyönyörű. Szempillái gyönyörű szép hosszúak voltak. Haja kócosan is puha és selymes volt.

- Ne nézz már!- szólalt meg csukott szemmel reggeli hangon.

- Tegnap te is néztél! Alig tudtam elaludni tőle!- vágtam vissza rekedtes hangomon.

- Hát ahhoz képest gyorsan elaludtál!- kuncogott fel.

- Mi most veszekszünk?- néztem le rá.

- Nem! Vagyis, de....- hallgatott el. - De nem akarok!

- Én se!-  mosolyogtam.- Békítő puszi?- néztem rá.

Feljebb kúszott és nyomott egy puszit számra. Örülök, hogy eltudtam feledtetni vele a tegnapi napot. De még mindig zavar az, hogy valaki a nyílt utcán este rátámadott. Biztos vagyok benne, hogy már régóta figyelheti.

- Kérsz reggelit?-  nyújtózkodott.

- Igen.- ültem fel mellé.

- Akkor csinálj magadnak!- nevetett.

- Igen? Jól van!- neki vágtam egy puha párnát( persze nem erősen épp, hogy meglegyintette)

- Csak vicceltem!- mosolygott rám.

- De, én meg csinálok tojásrántottát, hogy elismerd, hogy finomat csinálok!- ölembe ültettem.

Nyomtam szájára egykét csókot majd vetettem felé egy perverz mosolyt.

- Hé, Harry tudom, hogy mire gondolsz,de, ha eljár a kezed neked véged!- nevetett, ugyan is rájött, hogy bugyija kivillant pólója alól.

- De, én..

- Nem!- tette ujját számra.- Ne hazudj! Ismerem már ezt a nézésedet!- nyomott egy puszit számra.

- Na akkor menjünk tojás rántottát csinálni!- felálltunk és lementünk a konyhába. 

A tűzhelynél épp etettem Darcyt mikor nyílt a bejárati ajtó.

- Szia, Darcy! Megjöttünk!- kiabáltak a lányok az előszobában.

Rám nézett segélykérően. Fogalmam sincs, hogy mit tegyünk......