12.rész

- Szóval a másik ajándékod...........- hallgatott el.- Az még titok!- jelent meg arcán egy idióta mosoly.

- Mond már el!- könyörögtem neki.

- Nem!- érintette meg mutató ujjával az orrom hegyét.

- Jó akkor ne mond el!!- durcáskodtam.

- Nem fogom!

- Jó!

- Oké!

-Jó!- ültem le a kanapéra.- Most már elmondod?- nevettem.

- Nem!- ült le mellém.

Beletettem ölébe lábaimat és elfeküdtem a kanapén. 

- Úristen Darcy!- fogta meg bal bokámat.- Mi történt, hogy így bedagadt?- nézet szomorúan szemembe.

- Csak foci!

- De akkor is! Mi történt?- aggódott.

- Semmi, csak a bajnokságon voltunk és volt ott egy hatalmas, rendesen kigyúrt CSAJ és mikor közelről minden erejével belerúgott a labdába, nem volt elég időm ahhoz, hogy odaérjek a lábammal, így a bokámnak csapódott.

- És történt vele valami vagy csak megzúzódott?- még mindig aggódott.

- Hát a szalagomon van egy kis szakadás.- közöltem vele nyugodtan.

- Mi??-- még jobban kiakadt.- Miért nem műtik meg?- érdeklődött.

- Mert, nem szabad. Ha megműtik többet nem focizhatok és akkor oda az esélyem, hogy megkapom-e az ösztöndíjat.

- A foci fontosabb neked mint az egészséged?- tágra nyílt szemekkel figyelt. Csak bólintottam egyet.- Várj!- felállt és kiment a fürdőbe. Később valami dobozzal tért vissza. Mikor letekerte a fedelét láttam, hogy valami krém van benne.

- Ez mi?- néztem rá.

- Kenőcs! Enyhíti a fájdalmadat és csökkenti a gyulladást.- szinte mint, ha egy orvos mondta volna.

- Harry nekem nem fáj a bokám!

- Láttam, hogy szoktál sántítani.- vett ki egy jókora adagot a dobozból. Rákente a lábamra, miközben felszisszentettem.- Ja, tényleg nem fáj!- jegyezte meg cinikusan.

Hagytam, hogy bekenje lábamat. Finom kezeivel megmasszírozta. 

- Harry? Te mikor lettél ennyire törődő?- nevettem.

- Miért nem tetszik?

- De, csak olyan fura még!- mosolyogtam. - De sokkal jobban szeretem ezt a Harryt, mint aki....

- Tudom, ne is folytasd. De ezt a Harryt te váltod ki belőlem!-- mosolygott.

- Jaj, de aranyos vagy!

- Akkor kapok is egy puszit, csak mert aranyos vagyok igaz?- tartotta felém arcát.

- Persze!- mosolyogtam és mikor szám közelített arca felé, fejét elfordította és száját csókoltam meg.- Na ez nem ért!- nevettem.

- Nekem tetszett!- kacsintott.

Közel hajoltam hozzá és megcsókoltam újra. Kezét derekamra helyezve húzott magához közelebb. Karommal körbe fontam nyakát. Óvatosan elfektetett a kanapén és lágy csókokkal hintette be, nyakamat. Egyik kezével a fenekembe markolt miközben felnyögtem. Egy elégedett vigyor jelent meg arcán. Másik keze fel csúszott a pólóm alá. Kicsit megemelt és kikapcsolta melltartómat. Felkapott az ölébe és felvitt a lépcsőn a szobájába. Óvatosan lefektetett az ágyra. Lábaimmal átkulcsoltam derekát. Levettem pólóját. 

- Megjöttünk! Hiányoztunk?-  ordítottak lentről. 

- A picsába!- szitkozódott Harry. Ezen elmosolyodtam. 
- Gyere, menjünk le.- nyomtam egy puszit szájára. Harry felvett egy pólót és lementünk.

Mikor lementünk a lépcsőn mindenkinek egy elégedett mosoly jelent meg az arcán.

- Talán megzavartunk valamit?- kérdezte Louis perverz mosollyal.
- Nem!- mondtam miközben Harry azt mondta igen.
- Ő, oké!- nevettek.
- És hiányoztunk?- kérdezte Niall.
- Igen!- mondtam, Harry  azt mondta nem.
- Harry nagyon harapós kedvedben vagy!, biztos megzavartunk valamit!- kacsintott rám Zayn.
- Darcy te itt aludtál?- nézett rám Eleanor.
- De csak aludtam!- mentegetőztem
- Hé gyerekek mit keres az asztalon a kenőcsöm?- jött ki Liam.
- Ja hát Harry bekente a bokámat, hogy enyhítse a fájdalmamat.- mosolyogtam a hátam mögött lévő fiúra.
- Harry te mikor lettél ennyire gondoskodó?- nézte rá a fiúk.
- Miért kérdezi ezt mindenki?- háborodott fel.
- Én is meg kérdeztem tőle!- mosolyogtam rájuk. 

Kimentünk a kertbe. Én Niallal beszélgettem. Elmondta, hogy milyen szomorú filmet nézett és hogy a csaj meghal   benne. Belevigyorogtam a képébe, mert Harry mikor elment mellettünk bele csípett a fenekembe. Szegény Niall már majd nem sír erre meg bele vigyorgok a szemébe. Senki se látta, hogy Harry mit csinált.

- Jaj Niall, ne sírj!- öleltem meg.
- De ez olyan szomorú volt!- szipogott a vállam fölött.
- Darcy segítesz kihozni a tányérokat?- kérdezte Perrie.
- Persze!- mosolyogtam. 

Pár perc múlva kijöttünk Perrievel bikiniben. Ránéztem Harryre aki elég feltűnően végig mért. Letettem a tányérokat az asztalra és oda mentem a lányokhoz. 

- Miről sugdolóztok?- néztem rájuk.
- Hát, hogy Harry elég rendesen végig mért.- nevettek a lányok.
- Tényleg? ÉN nem vettem észre.- hazudtam.
- Ti most együtt vagytok?- tért a lényegre Perrie.
- Nem!- mosolyogtam.
Igazat mondtam hisz nem beszéltük még meg ezt az egészet... sőt megállapodtunk, hogy titokba tartjuk.

- Bocsánat  lányok, de elrabolhatom tőletek a barátnőtöket egy percre?- szólalt meg Harry a hátam mögül.
- Hát, persze!- mosolyogtak.

Harry megfordult és elindult követni kezdtem. Bementünk a konyhába.

- Louissék megkértek, hogy vigyünk ki nekik salátát.- mosolygott.
- Tényleg megkértek vagy csak kettesben akartál maradni velem?- vettem ki a hűtőből a salátát a répát a hagymát a már előre elkészített gyros húst. A szekrényből kivettem egy hatalmas nagy tálat.
- Mind kettő!- nevetett. 
A pult előtt állva tettem bele a saláta leveleket a tálba. Harry mögém állt és rátette kezeit derekamra. 
Így voltunk míg el nem készítettem a salátát. Az ajtó felé indultam mikor vissza húzott.
-  Várj!- fogta meg kezemet. Kutya szemekkel nézett rám. Tudtam, hogy mit akar.
- Tessék ezzel kibírod egy ideig!- nyomtam egy puszit arcára.
- De csak egy ideig!- mosolygott. 

Kimentünk a többiekhez. Leraktam az asztalra a salátát. A lányok azonnal megrohamoztak.

- Mi történt?- támadtak le.
- Semmi csináltam salátát.-mosolyogtam.
- Ennyi?- nézett rám Eleanor.
- Igen! Segítenem kellett neki.

A lányokkal beszélgettünk még egy picit.
- Hé Darcy igaz, hogy Harry csinálta a salátát?- kiabált Louis. Harry bólogatott a háta mögött.
- Nem!-nevetem.
- Nem-e?- futott felém Hazza. 
Felkapott és a medence felé futott. Bele ugrott velem együtt. Míg a víz alatt voltunk nyomott egy csókot számra. 
Pár másodperc után 7 csobbanást hallottunk. Feljöttünk a víz alól.

- Miért voltatok lent ilyen sokáig?- néztek gyanakvóan a többiek.
- Mert...- segélykérően néztem Harryre.
- Mert lehúztam a víz aljára.- rögtönzött.
- Amúgy ti mikor békültetek ki? - mosolygott Liam.
- Tegnap!- vágtuk rá egyszerre. 

Harry kezei a combomon voltak. Próbáltam észre vétlenül levenni, de inkább nem próbálkoztam.

- A hús!- kiabált fel Niall és hiper sebességgel száguldozott a nyárs felé. A többiek segítettek neki. Megfordultam és ránéztem Harryre. Kezei fenekemre csúsztak.

- Ugye tudod, hogy majd nem lebuktunk!- néztem fel rá.
- Igen, de csak majdnem!- csókolt meg.
- Gyere menjünk mi is segíteni! - próbáltam kiszabadulni fogásából.
- Hova sietsz?-  nézett le rám. 
- Harry észre fognak venni!
- Nyugi!
- Harry! Majd kiengesztellek valahogy csak gyere!
- Oké!- kacsintott


Leültünk Harryvel az asztalhoz a többiekhez. 
- Mit csináltatok ti ennyi ideig a medencében?- nézett ránk Danielle.

Az asztal alatt meg rúgtam Harryt.

- Én még bementem inni és Harry meg várt.- mosolyogtam.
- Ennyi ideig ittál?- lepődött meg Louis.
- Harry még telefonált is!- rögtönöztem.

- Darcy beszélhetnénk?- kérdezte Liam és felállt az asztaltól......